Aki egész nap dolgozik, annak nincs ideje pénzt keresni? Az alapítók legnagyobb csapdája
Furcsa mondat. Első hallásra szinte sértő. Hiszen aki dolgozik, éppen pénzt keres. Akkor hogyan lehetne igaz az állítás, hogy aki egész nap dolgozik, annak nincs ideje pénzt keresni?
Mégis van benne valami, amit szinte minden tapasztalt alapító előbb-utóbb felismer.
A vállalkozás elején a túléléshez dolgozni kell. Sokat. Nagyon sokat.
Te veszed fel a telefont, te készíted az ajánlatot, te tárgyalsz, te szállítasz, te javítasz, te oldod meg a problémákat. Ez természetes része az indulásnak.
A probléma ott kezdődik, amikor évek múlva is ugyanezt csinálod.
Az elfoglaltság nem egyenlő az eredménnyel
Sok vállalkozó este úgy esik be az ágyba, hogy egész nap megállás nélkül dolgozott.
Telefonok.
E-mailek.
Tűzoltás.
Adminisztráció.
Ügyfélproblémák.
Munkatársi kérdések.
A nap végén pedig ott a kérdés:
Valóban közelebb kerültem a céljaimhoz?
Vagy csak elfoglalt voltam?
A kettő nem ugyanaz.
Sőt.
Sokszor éppen az elfoglaltság akadályozza meg a fejlődést.
A 80/20 szabály könyörtelen
A Pareto-elv szerint az eredményeink 80%-át általában a tevékenységeink 20%-a hozza létre. A maradék 80% csak fenntartja a működést. A legtöbb vállalkozó azonban fordítva él.
Idejének és energiájának nagy részét arra fordítja, ami nem hoz valódi áttörést.
Pedig a növekedést általában nem az okozza, hogy még több e-mailt írunk meg vagy még több problémát oldunk meg.
A növekedést az okozza, hogy jobb döntéseket hozunk.
A gondolkodás munka
Sokan azt hiszik, hogy a munka csak akkor munka, ha közben izzadunk. Pedig a legértékesebb vállalkozói tevékenységek közül sok kívülről szinte láthatatlan.
Egy séta.
Egy jegyzetfüzet.
Egy stratégiai beszélgetés.
Egy új üzleti modell átgondolása.
Egy piac elemzése.
Egy új termék megálmodása.
Ezek nem tűnnek munkának, mégis gyakran ezek hozzák a legnagyobb eredményeket. A pénz ugyanis nem a ledolgozott órákat jutalmazza.
A pénz a problémamegoldást, az innovációt, az értékteremtést és a jó döntéseket jutalmazza.
A fáradt ember nem kreatív
A folyamatos túlterhelésnek van egy veszélyes mellékhatása. Beszűkíti a gondolkodást.
Aki állandóan rohan, annak az agya túlélő üzemmódban működik.
Nem újít.
Nem fejleszt.
Nem épít rendszereket.
Csak reagál.
A vállalkozások jelentős része nem azért stagnál, mert nincs elég munka, hanem azért, mert nincs elég gondolkodási idő.
Az alapító igazi feladata
Egy bizonyos szint után az alapító legfontosabb feladata már nem az, hogy többet dolgozzon, hanem az, hogy jobb kérdéseket tegyen fel.
Mit lehet automatizálni?
Mit lehet kiszervezni?
Mit lehet egyszerűsíteni?
Melyik ügyfél hozza a legtöbb profitot?
Melyik termékben van a legnagyobb jövő?
Melyik tevékenységet végzem csak megszokásból?
Ezek azok a kérdések, amelyek évekre meghatározhatják egy vállalkozás jövőjét.
A legdrágább dolog az alapító ideje
Sok vállalkozásban az alapító végzi a legolcsóbban delegálható feladatokat. Olyan munkákat, amelyeket más is meg tudna csinálni. Közben pedig nem marad ideje arra, amit csak ő tud megcsinálni:
irányt mutatni,
kapcsolatokat építeni,
márkát építeni,
stratégiát alkotni,
új lehetőségeket felismerni.
Pedig hosszú távon ezek hozzák a valódi növekedést.
Nem több munka kell. Jobb fókusz.
Az egyik legnagyobb alapítói felismerés, hogy a siker nem feltétlenül a ledolgozott órák számával arányos. Sokkal inkább azzal, hogy mennyi időt fordítunk arra, ami valóban előreviszi a vállalkozást.
Mert van egy pont, amikor a kemény munka már nem a megoldás.
A megoldás a tiszta gondolkodás.
A stratégia.
A rendszerépítés.
Annak felismerése, hogy néha a legfontosabb munka az, amikor látszólag nem dolgozunk, hanem gondolkodunk.
A vállalkozást nem a rohanás növeli nagyra, hanem az irány.