A túlgondolás csapdája – Amikor nem a rossz döntés, hanem a döntés hiánya kerül a legtöbbe
Vannak emberek, akik gyorsan döntenek és vannak, akik még egy egyszerű e-mail elküldése előtt is tízszer újraolvassák a szöveget. A legtöbben azt gondolják, hogy a sok gondolkodás az intelligencia jele, pedig a valóság ennél sokkal összetettebb.
A stratégiai gondolkodás érték.
A túlgondolás viszont sokszor láthatatlan fék, észrevétlenül elveszi az időt, az energiát és a lehetőségeket.
Mi is valójában a túlgondolás?
A túlgondolás nem azt jelenti, hogy valaki sokat gondolkodik. Sokkal inkább azt, hogy ugyanazokat a kérdéseket újra és újra körbejárja anélkül, hogy közelebb kerülne a megoldáshoz.
Az agy ilyenkor azt hiszi, hogy dolgozik, valójában azonban csak ismétli önmagát. Olyan ez, mint amikor egy autó üresben pörgeti a motort.
A fordulatszám magas.
A megtett út mégis nulla.
Miért csinálja ezt az agyunk?
Az emberi agy elsődleges feladata nem a boldogság, hanem a túlélés. Évezredeken keresztül azok maradtak életben nagyobb eséllyel, akik minden lehetséges veszélyre felkészültek.
Ez a működés ma is bennünk él, csak ma már nem ragadozóktól tartunk, hanem attól, hogy rossz döntést hozunk.
Mi lesz, ha nem ezt az embert veszem fel?
Mi lesz, ha rossz befektetést választok?
Mi lesz, ha nem működik az új termék?
Mi lesz, ha hibázom?
Az agy ilyenkor újabb és újabb forgatókönyveket gyárt, abban reménykedik, hogy egyszer majd megtalálja a tökéletes választ, csakhogy ilyen szinte soha nincs.
A vállalkozók különösen veszélyeztetettek
Minél nagyobb a felelősség, annál nagyobb a kísértés, hogy mindent tökéletesen akarjunk átlátni.
Egy alapító egyszerre felel az embereiért.
Az ügyfeleiért.
A pénzügyekért.
A márkáért.
A családjáért.
Ezért természetes, hogy minden döntésnek súlyt ad, a probléma akkor kezdődik, amikor a gondolkodás átveszi az irányítást a cselekvés felett.
A tökéletes döntés nem létezik
Sokan azért halogatnak, mert szeretnék kizárni a hibázás lehetőségét, de az üzleti élet nem így működik.
Nézzük meg a világ legismertebb márkáit.
Az Amazon első weboldala egyszerű volt, az Apple első termékei messze nem voltak tökéletesek, a Netflix DVD-ket postázott, az Airbnb alapítói saját lakásukat adták ki, hogy túléljenek.
Egyikük sem várta meg a tökéletes pillanatot.
Elindultak.
Majd útközben javítottak.
A túlgondolás valódi ára
A legtöbben azt hiszik, hogy a rossz döntések kerülnek sokba, pedig nagyon gyakran a meg nem hozott döntések okozzák a legnagyobb veszteséget.
Egy el nem küldött ajánlat.
Egy fel nem hívott ügyfél.
Egy fél évig halogatott fejlesztés.
Egy elmaradt állásinterjú.
Egy ki nem mondott bocsánatkérés.
Mindegyiknek ára van, csak ezt az árat nem látjuk azonnal.
Hogyan lehet kitörni?
Az első lépés felismerni, hogy mikor dolgozol a problémán, és mikor dolgozik a probléma rajtad.
Tedd fel magadnak ezt az öt kérdést:
- Van új információm, vagy csak ismétlem ugyanazt?
- Mi az, amit biztosan tudok?
- Mi az, amit csak feltételezek?
- Mi a legrosszabb reális kimenetel?
- Mi az egyetlen következő lépés, amit még ma meg tudok tenni?
Érdekes módon ez az utolsó kérdés szinte mindig közelebb visz a megoldáshoz, mint még egy óra gondolkodás.
A sikeres emberek nem azért sikeresek, mert mindig jól döntenek
Sokkal inkább azért, mert gyorsabban tanulnak, a döntés számukra nem a végállomás, hanem egy kísérlet.
Ha működik, folytatják.
Ha nem működik, korrigálnak.
Ez a szemlélet felszabadító. Nem kell tökéletesnek lenned, csak fejlődnöd kell.
A legfontosabb kérdés
Amikor legközelebb azon kapod magad, hogy órák óta ugyanazon a problémán gondolkodsz, állj meg egy pillanatra és kérdezd meg magadtól:
Valóban megoldást keresek… vagy csak megpróbálom elkerülni a bizonytalanság érzését?
Nagyon gyakran nem a válasz hiányzik, hanem a bátorság az első lépéshez, mert a legtöbb vállalkozást nem a rossz döntések építik vagy rombolják le, sokkal inkább a meg nem hozott döntések.
Néha egyetlen bátor lépés többet ér, mint száz tökéletesen átgondolt terv.